Hajtincs
Tincs vagyok egy kislány homlokán,
Jól élek itt, mint úr a birtokán,
Mint gondolás evez egy gondolán,
Vagy álom szendereg egy mormotán.
Ismerem a gyöngéd ujjakat,
Özönvíz után azokkal szárogat.
Az özönvíz másik neve hajmosás,
S ha olló csattog vadul, az stuccolás.
Mögülem néznek a világba,
A dolgok mögé tartó irányba
Egy látványokat gyűjtő füzettel,
S perzselődöm, néha olyan tüzekkel.
