„Igaz Történetek”
Nagy falat az elefánt,
de mesében semmi sem lehetetlen.
Belülről a kalapom,
nem értem, mért lenne ehetetlen.
Ezen töröm a fejem,
mióta felnőtté cseperedtem.
Hogy fér bele elefánt,
elefántra a piton,
s egyáltalán,
mi az igaz az Igaz Történetekben.
Három, sőt négy
Példabeszédek könyve 30,18-19
Három dolog csodálatos előttem.
Sőt, négy dolog nagyon tetszik nekem.
Bámulom a sas röptét az égen,
kövek között a kis gyík futását,
s a hajó útját a mély tengereken.
És csodálkozom, miért pirul a lány,
mitől vörösödik a fiú, ha
egymásra néznek. Ezt úgy szeretem.
Hisztián, Piszkata
Már megint hisztizel, Hisztián?
– kérdezte Kiskati délután.
Nem vagyok Hisztián, Piszkata
– válaszolt pirulva Kris maga.
Hiszi a piszi – szösszent a válasz,
és csobbant a vízbe két lábperec.
Kösz – szisszent Kris, és nem maradt száraz,
bár talpast ugrott és nem sztárfejest.
Gellért-kirakó
Gellért-puzzle, mennyi rajzolt,
mennyi festett hegydarabka,
ahol Gellért püspök gurult
hordóban egy pillanatra,
ahol fehér szegfűszirom
Szent Istvánra emlékeztet,
Imre herceg is ott lakik,
hegy lábánál ő a kezdet.
Három szent, ha jól számolom,
negyediknek ott a Margit,
neveikre város épül,
város népe nem haragszik,
hiszen álmaikból ered
fürdővize és folyója,
hol a vízen híd ível át,
s dülöngél egy piros bója.
