“Egymást segítve ” Interjú Papp-Für János költővel

Papp-Für János költő több felnőtt verseskötet után egy egészen egyedi könyvvel állt elő. Az Akik gyerekek maradnak című könyvről, a szövegek fogadtatásáról és az iskolákban szerzett tapasztalatokról is kérdeztük őt. Akik gyerekek maradnak című, diszlexiásoknak tervezett betűtípussal kiadott, nem rég megjelent köteted igazán különlegesre sikerült. Rövid leszek: honnan jött az ötlet? Tulajdonképpen…

MESÉLJ MÉG!

“Megmutatni a fogyatékkal élőkben rejlő értékeket” Interjú Nádudvari Péter zeneterapeutával és zenekarvezetővel

Nádudvari Péter a budapesti Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben tanít magyart és ének-zenét, de közben gyógypedagógiát tanul, valamint zeneterapeutaként is tevékenykedik, emellett pedig egy értelmi fogyatékosokból összeállt zenekar vezetőjeként dolgozik. Fiatal kora ellenére egész életét, szakmai tevékenységét a fogyatékkal élő személyek megsegítésének rendelte alá. Őt kérdeztük az egyes fejlesztési,…

MESÉLJ MÉG!

Teréz apa elveszett gyermekei (Leiner Károly: Az én gyerekeim, OFOE, 2016.)

Leiner Károly gyógypedagógus Elveszett gyerekek országa című műve 2011-ben jelent meg az Underground Kiadó gondozásában. A hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó szakember  könyve egyfajta segélykiáltás: azokat a sajátos nevelési igényű, értelmi fogyatékos tanulókat mutatja be, akik a szakma, illetve a társadalom nagy része számára gyakorlatilag láthatatlanok, vagyis nagyon kevés lehetőséget kapnak…

MESÉLJ MÉG!

„ Talán mindenkinek jut egy ember, aki szerette őt gyerekkorában” Interjú Hegedűs Ibolyával a családon belüli erőszakról

A gyermekbántalmazás régóta komoly társadalmi probléma, bár az elmúlt időszak fejleményei, civil kezdeményezései sokat tesznek azért, hogy ez megváltozzon. Többek között a családon belüli erőszakról és a gyermekek esélyeiről beszélgettünk Hegedűs Ibolya klinikai szakpszichológus – és családterapeutával. Mennyire toleráns a magyar társadalom, ha a családon belüli erőszak kerül szóba? Nem…

MESÉLJ MÉG!

„Szerző és olvasó társas-játéka” (Lovász Andrea: Felnőtt gyerekirodalom – Tanulmányok, kritikák és majdnem lexikon, Cerkabella Könyvkiadó, 2015.)

Lovász Andrea – ahogy azt több recenzió is kiemeli[1] – a kortárs mesekritika egyik legjelentősebb figurája. Ennek oka legfőképpen az, hogy írásaiban a gyerekirodalmat nem egyfajta hierarchikus, alárendelt viszonyban mutatja meg, hanem a felnőttirodalommal egyenrangúként tekint rá (később arra is kitérünk, mennyiben állják meg a helyüket ezek a fogalmak, milyen…

MESÉLJ MÉG!

Varázslat vagy szemfényvesztés? (Bajzáth Mária: Mesefoglalkozások gyűjteménye 1. Kolibri Kiadó, Budapest, 2015.)

A népmesék kultúránk elidegeníthetetlen elemei, a velük való foglalkozás újabb aspektusait képviselik a meseterápiák, különféle népmesékre épülő pedagógiai rendszerek. Jelen kritika Bajzáth Mária Népmesekincstár nevezetű mesepedagógia módszertanának kézikönyvéhez, és az ahhoz kapcsolódó foglalkozásvázlatokhoz kíván hozzászólni. Bajzáth Mária egy olyan rendszert alakított ki, amely a gyerekeket állítja középpontba: az életkori sajátosságokat…

MESÉLJ MÉG!

Bruno Bettelheim: A gyermek városélménye (Pályi Márk fordítása)

Negyedik rész Mindeddig azon fáradoztam, hogy bemutassam, milyen fontos szerepet játszottak a városi életről nyert kisgyermekkori tapasztalataim a városélményem kialakulásában; milyen jelentős mértékben volt a talaja a nyomtatott és az elbeszélt irodalom a városról, mint az életem legkívánatosabb mátrixáról alkotott kedvező kiinduló képemnek; s mennyire nem okozott gondot átemelnem a…

MESÉLJ MÉG!

Bruno Bettelheim: A gyermek városélménye (Pályi Márk fordítása)

Harmadik rész A reklám ott a távoli múltban, már jóval a rádió és a televízió föltalálása előtt is megtette a maga hatását. A hirdetések üzenetei az irodalom részei, amelyekkel a gyermek a legelsők között szembesül; a leggyakraban ezek az első nyomtatott szavak, melyeket kiolvas, és az első irodalmi élményei részét…

MESÉLJ MÉG!

Bruno Bettelheim: A gyermek városélménye (Pályi Márk fordítása)

Második rész Ha minden jól megy, a gyermek arra a gondolatra jut, hogy élete és lakókörnyezete mátrixa, az anyaméhhez hasonlóan, amelyből átlépett ide, megvédelmezi őt és javarészt előnyös élményekkel gazdagítja. A város többi részét, amelyet csak homályosan vagy egyáltalán nem ismer, ennek a kiterjesztéseként éli meg. Ha a városrész, ahol…

MESÉLJ MÉG!

Bruno Bettelheim: A gyermek városélménye (Pályi Márk fordítása)

Első rész A városi életre adott válaszunkat, a városélményünket az alakítja ki, milyen fogalmakat alkotunk róla otthon és az otthonunk körül még jóval azt megelőzően, hogy közvetlenebb élményeket gyűjtöttünk volna róla. Ezek a korai, hiába homályos, összefüggéstelen és messzemenően idioszinkratikus benyomásaink meghatározzák a város gyermekre gyakorolt hatását, és ezzel együtt…

MESÉLJ MÉG!