Kovács András Ferenc által kreált világban találkozhatunk pusztai betyár egerekkel, japán csodaegérrel, meditáló tibeti egérbölcsekkel vagy akár az elnyomó macskahad ellen küzdő francia egérsereggel. Mindent átsző az irodalmi, kulturális, történelmi kapcsolódások sűrű hálója és több versben is megelevenednek már ismerős karakterek – így kerekedik ki a kavalkádból egy egész egérverzum.
Kezdjük azzal, hogy ez a könyv már első látásra és fogásra is nagyon szép. A borítóról ismerős repülős egér mellett az első oldalakon feltűnik a Tower Bridge, az Eiffel-torony, a Colosseum és a kínai nagy fal, szóval úgy tűnik, egy utazós, országokon és kultúrákon átívelő művel lesz dolgunk.
A könyvben szereplő 45 vers két fő részre van osztva. Az első főként könnyedebb, színesebb, egyszerűbb verseket tartalmaz, melynek többsége gyerekek számára is jól érthető. Rögtön találkozunk ősegérrel, bőregérrel, egyiptomi fáraó egérrel, kalózegérrel.
„Ragyog a hold, az éjszaka sajtja:
Sárga, kerek, szép likacsos fajta!
Szegény egér csak a holdfényt zabálja:
Vacsorával már nem várja babája!”
A második rész címe Égi és Földi egerek. Ebben sokkal összetettebb, felnőttesebb, utalásoktól hemzsegő művekkel találkozhatunk. A szöveg gyakran túl hosszú, tördelt mondatokkal dolgozik, továbbá sok fiatalok számára ismeretlen szóval találkozunk, mint például flinta, kajtár, zsabó vagy göthös. Rengeteg kedves, fantáziadús alkotást olvashatunk, ám valahogy mégsem az az érzésünk, hogy ezek olyan versek – talán a komplikált verselési technikáknak köszönhetően– melyek pár olvasás után a gyerekek fülébe másznak és kívülről szavalják őket. Egyszerűen hiányzik az erős ritmus, tiszta rím és rövid sorok kombinációja.
„Menekült az egérkirály, Tizenhatodik (XVI.) Sajtos,
Franciául:Szuriszez…És sok udvarnok sajtós…
Fut rokonság, lyuksógorság, komaság, retyerutya –
Pótkincstárnok, urambátyám, szent kandúr s henye kutya!
Párizs kiált:”Ne fuss, állj meg Tizenhatodik (XVI.) Sajtos
Franciául:Szuriszez…Most külső ellenség faldos –
Rajna mentén macskák nyelve orvul, hátulról nyaldos!
Szép Egérhon Macskahon lesz – szálig elveszünk! Sajnos” „
Felmerül a kérdés, hogy ebből mennyit ért meg egy kisgyerek? Vagy akár mennyit ért meg bárki, aki nem tud franciául, nincs tisztában a francia forradalom szereplőivel és eseményeivel, nem is beszélve arról, hogy esetleg fogalma sincs, hogy mit jelent a retyerutya… Nyilván egy pontig normális, sőt szükséges, hogy a gyerekek új szavakkal ismerkedjenek meg olvasmányaikban, de például a „lázong a hant, dől szét a pátriánk” jellegű sorok kicsit túllőnek a célon, hiszen tanulás helyett sokkal inkább elkedvetlenítenek a versolvasásótól, hallgatástól.
Mondjuk ki, hogy sok vers valójában felnőtteknek szól ebben a könyvben. Ezzel sincs semmi baj, hiszen mint a fülszöveg is hirdeti, minden korosztály megtalálja a neki való egeres verset. De milyen élmény felnőtt szemmel olvasni, ha az ember kiszúrja a sok szójátékot, utalást és viccet?
Nyilván jóval szórakoztatóbb, mint gyerekszemmel, hiszen a versek sok mindent megidéznek a magyar szokásoktól kezdve, a történelmi eseményeken át a különböző mitológiai történetekig. Értékelhetjük azt is, hogy van köztük haiku, szonett és alexandrinus is (már ha egyáltalán felismerjük őket), de mégis, a kötet egészéből hiányzik valami. Egy mögöttes érzés, egy hangulat, a finomság, a mélység. Talán úgy tudnám megfogalmazni, hogy ezek nem szívvel, hanem aggyal írt versek. Túl sok szerepet kap a rímkép, a szellemesség és hiányolom a hangulatteremtést, a szép költői képeket, a hétköznapi ember számára is ismerős, átélhető témákat.
Bár ez nem kell, hogy feltétlenül negatív legyen mindenki számára. Ízlés kérdése is, hogy mire kapható az olvasó. Az kétségtelen, hogy a versekbe sok energiát fektetett a költő, aprólékosan ki van dolgozva minden rím és szójáték, valamint különleges témái miatt is szerencsére nem szájbarágós tanmeséket kapunk, hanem a kultúrák sokszínűségét hirdető kötetet, ami szuper alapkoncepció. Kovács András Ferenc még a 80-as években állt neki megírni az első egeres verseit, így több évtizeden keresztül születtek alkotások a könyvhöz, ami miatt egy rendkívül heterogén összeállítást kap az olvasó. Találhatunk rövid és hosszú verseket, magyar, portugál és kínai verseket, verseket Pucc Ciniről, Cincius Mus Musculus római bajnokegérről, Cincilla Prézli hollywoodi sztárról vagy Futokoda Cukijó japán csodaegérről.
Ezek alapján lássuk be, hogy kultúrembernek kell lenni, hogy ezt a sok dolgot megértsünk, ezért talán felolvasni érdemes a gyerekeknek, ami rögtön apropót ad rengeteg magyarázatnak, mesének, izgalmas beszélgetésnek. Az biztosan erőssége a könyvnek, hogy rengeteg témát jár körbe, így lehetőséget ad beszélgetni zenéről, történelemről, népszokásokról, országokról. Talán ahhoz tudnám hasonlítani az élményt, mint mikor a szülő és a gyerek elmennek megnézni egy jó rajzfilmet a moziba és mindketten élvezik a filmet, de gyakran különböző szintű vicceken szórakozva. Míg a gyerekeket lekötik a színes képek és egeres tematika, addig egy művelt felnőtt olvasó rengeteg más impulzust nyerhet.
Az illusztrációkról teljesen egyértelmű az értékítélet: csodálatos! Szalma Edit munkája nem volt egyszerű, tekintve, hogy nagyjából 100 egeret kellet úgy lerajzolnia, hogy az olvasó ne unja meg őket a hetvenedik oldalon se. Sikerült, kiváló munkát végzett, egységes és szerethető hangulatot ad a könyvnek.
A kötet kezdetén nagyon reménykedtem, hogy a szerző nem használja ki a szinte magát kényszerítő, kézenfekvő, de elcsépelt poént, hogy számítógépes egeret is belesző az egérverzumba, de sajnos nem tudott ellenállni a kísértésnek. Némileg kárpótoltak viszont a kreatív nyelvújító szavak, mint a sajtólógia, cinctan, farkincászat vagy Cincota. Bár azzal szintén akadt némi gondom, amikor csak a rím kedvéért abszolút oda nem illő szavakat tuszkolt a versbe az író (pl.: Pucc Cini, cukkini).
Összességében azt gondolom, hogy hiába dolgozott sokat a szerző azon, hogy minden korosztályt egyaránt megfogjon, két szék között a pad alá esik. Egyszerűen senkinek az igényeit nem sikerül igazán eltalálnia, a fiatalok nem értik a verseket, az idősebbek meg nem feltétlenül jönnek lázba egérvilágba ültetett kis történetektől.
Kinek ajánlanám?
- Olyan szülőknek, akik nem találják fellengzősnek a komoly műveltségi cenzust igénylő hivatkozásokat
- Türelmes és érdeklődő gyerekeknek, akik például az Egyiptomi vers után szívesen megtudnának többet Réről, a napistenről
- Egérrajongóknak
Kinek nem…
- Aki szerint a jó vers képekről, érzésekről, benyomásokról szól
- Aki nem hajlandó vékony egérhangon cincogva felolvasni
- Akit kiborít, ha minden ázsiait meditáló kung-fu nagymesterként ábrázolnak
- Aki Varró Danin szocializálódott
Vujovits Júlia
