Vannak gyerekverskötetek, amelyekkel – ha nem túl vaskosak – egy nekifutásra elbánik a felnőtt korú recenzens, Keresztesi József Mit eszik a micsoda? című könyve azonban nem ilyen. Pedig nem túl vastag, még sem lehet egy ülésre megenni, mert itt most figyelni kell. Ugyanis nem lehet csak úgy, végigszaladni a verseken, néha meg kell állni, mert a rendre előforduló, szellemesen abszurd párosítások meglepnek, s kizökkentenek a rutinból. Ráadásul most nem magunknak (vagy a cikk kedvéért) kell csak olvasnunk, hanem tréningezünk, mielőtt a valódi célközönség, a kicsik elé kerül a kötet, és akkor majd nem bőghetünk le azzal, hogy nem tudjuk megmondani, hogy néz ki a foltos petymeg (én is ráugrottam a wikipédiára), vagy nem dadoghatunk értelmetlenül, ha épp egy szabad vers jön sorra. Ezért (is) lesz egyre érdeklődőbb a felnőtt, mert hát, olykor meg kell birkóznia azzal a pragmatikus kérdéssel is, hogy hogyan kéne jól hangsúlyozni?
És ezzel már be is lopta magát a könyv a szívünkbe, hiszen, ha mi unnánk, a gyerek is unná.
A címbéli táplálkozó „micsodák” egyébként zömében állatok, ám itt egyáltalán nem azt eszik, amire számítunk. Ellenben nagy kedvvel fogyasztanak a) régimódi ételeket, b) reformkajákat, c) napközis kosztot, d) konzervet… és megannyi mást. Elképesztően sokrétű és szabatos ez az állati étlap, a zamatos hagyományostól a puritánig terjed, például a kolbásztól a kökénybogyóig, vagy a fánktól a kuszkuszig.
Amennyire „mindenevő” a szerző az ételek frontján, olyannyira demokratikus az élőlényekkel szemben, ugyanis Keresztesi nem az „aranyos”, plüssállatkészletté egzisztálódott csoportból válogatta szereplőit, hanem a leghétköznapibb valóságból, így egyszer csak – a piros zsiráf és a hegyi kecske után – rátérünk a pókok, a csótányok, sőt a vándorpatkány szokásaira is. (Hiszen jobb őket elverselni, mint tőlük megijedni!)
Szóval csupa meglepetés a kötet, pedig eddig csak a tárgyi kuriózumokat hoztuk fel, de ugyanez mondható el a versek formájáról, ritmikájáról, s nem kevésbé a szókincséről. Mindez azonban nem valamiféle csapongást jelent, hisz a könyv legelbűvölőbb erénye épp az egységességbe csomagolt sokféleség, ami épp úgy vonatkozik a belbecsre, mint a külcsínre.
Az utóbbi kapcsán épp ideje megemlítenünk Adonyi Gábor grafikai munkáját, aki saját vizuális eszközeivel hasonló módon tobzódik a formákban és színekben, rajzai mégis összetartóak. Ebben a könyvben (az előzékpapíron kívül) nincs fehér oldal, ugyanis a festett ábrák széltől szélig terjednek, melyek a figurák mellett vagy fölött (a föld, a víz vagy az ég sávjában) hagynak helyet a verseknek. Nagyon fontos a gyerekkönyvek külalakja, hogy az illusztráció önmagában is jól „olvasható” legyen, mert akkor a kicsik egyedül, felolvasó segéderő nélkül is el tudnak időzni vele. Ezzel a kiskezekkel is jól fogható kötettel biztos, hogy ez történik, hiszen a képek épp olyan szellemesek, mint a versek.
Amelyekhez most vissza is térünk, mert a benyomásaink sorolását fentebb félbehagytuk. A könyv rövid, többnyire „rendes” szótagszámú és nyelvreállósan rímelő versekkel kezdődik (és folytatódik jó darabig), ám egyszer csak, a vége felé elérünk a hosszú, s komplikáltabb szerkezetű Éjjeli utazás-hoz, amibe annyi lírai és epikai attitűd (igen, mindkettő) halmozódott, hogy még az elbágyadó szülő is felébred tőle. De nem csak az írások tartalmi sűrűsége fúj ébresztőt, hanem a fantáziára és a nyelv játékosságára apelláló verbális lelemények sokasága is, mint például a lápi trotty és a drótszőrű kaktuszevő, vagy a Tág terü rétjén Nyögvenyeleknek, meg a Búskonya Magyarbajusz.
Mondhatnánk úgy is, hogy Keresztesi József gyerekversei a fülbeülő négysoros és a szabad vers tág határai között születtek, de talán jobban illik a kötet karakteréhez, ha bio-sci-fit és zsáner-fantazy-t említünk, melyek végpontjai közé még egy western hangulatú kitérő is belefért A görbe bölények vonulása című vers okán.
Persze, nem kizárólag állatos és evős versek kerültek a könyvbe, az utolsó oldalakon már új dimenzió felé utazunk A kéttalpú emberrel, aki talán át is vezet majd Keresztesi következő kötetébe.
Ibos Éva
