Kovács Judit drámapedagógus, a népszerű Kerekítő foglalkozások és könyvek ötletadója és szerzője. Vele beszélgettünk az újabb kiadványokról, a mondókás-könyvek jelentőségéről és a távolabbi terveiről is.
Régóta tart és örvend nagy népszerűségnek a Kerekítő. Aki nem ismerné, annak mit érdemes tudnia róla?
A Kerekítő egy népi mondókáskönyv-sorozat és egy ehhez kapcsolódó baba-mama foglalkozáshálózat, a foglalkozásvezetők számára pedig egy életforma.
A Móra gondozásában megjelent kötetekbe nagyszüleinktől örökölt ölbeli játékokból, mondókákból válogattam. Ez a népi alapsorozatunk, melynek címe: Kerekítő ölbeli játékok, mondókák. Négy kötetből áll, az utolsó kettőhöz CD-melléklet is tartozik. Maga a Kerekítő-könyvcsalád pedig tizenegy tagot számlál. Az ölbeli játékokhoz mozdulatkincs is tartozik, így ezek felelevenítése és elsajátítása még könnyebb a baba-mama foglalkozásokon.
A mondókázó gyermek és felnőtt önfeledt összenevetéseiben mindig ott a szeretet, az ének pedig lélektől-lélekig ér.
Mit őrzött meg a megszokott, mára klasszikussá érett mondókáskönyvek stílusából, habitusából és mi újszerű benne?
Amit megőriztem, az az, hogy magam is csak hiteles népi gyűjtésekből válogattam. Figyeltem arra is, hogy megfelelő arányban legyenek egy köteten belül a közismert és a kevéssé ismert mondókák.
Számos dologban pedig újszerű. Anyukaként tapasztaltam, hogy a létező mondókáskönyvek szülői-gyermeki szemmel nem túl praktikusak. Inkább csak lajtsromszerű gyűjtemények, elsősorban pedagógusok számára. Egy oldalon sok-sok mondókát találtam, és az ölbeli játékoknál általában a mozdulatkincs sem volt feltüntetve. Mire végigértem egy gyűjtésen, köteten, a végére csak arra emlékeztem, amit már eleve ismertem. Gyermekkel való közös nézegetésre sem volt igazán alkalmas, a képi világuk is hagyott maguk után kívánnivalót. Innen jött az ötlet, hogy legyen oldalpáronként egy ízléses kép, egy mondókaszöveg és – az ölbeli játék esetén – kapcsolódó játékleírás, játékmegvalósítási ötletek is.
Szempont volt még a kis alak a hordozhatóság és a gyermekkéz mérete miatt, és a vidám, harmonikus szín- és formavilágú, korosztályhoz illő, esztétikus illusztráció, amit Kállai Nagy Krisztinának köszönhetünk.
Egyedivé vált az oldalakon bújkáló manótól is, akinek keresgélése újabb lehetőség a játékra, és később óvodáskorban már mesékben is visszaköszön.
Mi adta a Kerekítőhöz az ötletet, találkoztál-e hasonló kezdeményezésekkel?
A könyv ötlete hiánypótlásból indult, de zárójelben jegyzem meg, hogy nem jött volna létre, ha egy nyáron nem festek köralakú selyemképeket negyven mondókához. Akkor már több éve vezettem foglalkozásokat, ugyan még nem Kerekítő néven. Jól sikerültek a képek, ezért felmerült bennem, hogy készíthetnék belőle mondókáskönyvet. Ekkor gondoltam át, milyen jellegű hiányt tapasztaltam e téren. Így született a könyv, mely végül nem az én selymeimmel jelent meg. Ezzel párhuzamosan pedig szerettem volna, ha minél többekhez eljutnak a kötetek, és a mondókázás mindennapi öröme, ezért hoztam létre a hálózatot, mely egyedi módon háromféle foglalkozástípust kínál és csak népi forrásból merít, ebben is eltérve egyéb hálózatoktól.
Határon innen és túl több mint száz helyen választhatnak a családok a Kerekítő mondókás móka, a Kerekítő bábos torna és a Kerekítő tippentő közül. Mindegyiken élő hangszerjátékkal és dalokkal színesítjük a mondókás részeket.
A bábos torna a mondókáskönyv-sorozatunkban bújkáló Kerekítő manó mindennapi és jelesnapi bábjeleneteivel indul és tornaszeres játéktérrel zárul. Kedvelt az ejtőernyős színes labdás rész is. A Tippentőt pedig néptánctanárok tartják, mert itt az ölbeli játékokon túl a néptánc alapjaival is ismerkednek a családok.
A mi hálózatunk az első és egyetlen a tekintetben, hogy csak népi forrásból merít. Úgy gondoljuk, hogy az élet első éveiben jó, ha először a saját zenei- és játékhagyományaikkal találkoznak a gyerekek. A családok számára a heti egy alkalmat erre szánjuk.
Persze, otthoni használatra a könyvcsaládunkban egyéb, szerzős műveket is találunk, például a Kacagtató lapozó sorozatunkban, és a Százérintőben, ami Lackfi Jánossal közös alkotásunk, a népi mondókák mintájára mai mondókákat írtunk. A kötet segítségével lehet játékosan buszozni, liftezni, repülőre szállni, lángosozni…
A Kerekítő manó- számolóka és a Kerekítő manó a tanyán lapozók is megjelentek ősszel. Mit tudnak nyújtani a gyerekeknek, hol alkalmazhatóak a legjobban?
Ezeket a lapozókat a legkisebbeknek szántuk, akik a mondókáskönyv-sorozatban bujkáló manóval itt újra találkozhatnak egy-egy népi szöveg képi megjelenítése során. Így keveredik el Kerekítő manó egy tanyasi udvarra, ahol egy állatos hangutánzóból megtudhatjuk, melyik állat, mit kér enni. Ha a szülő beleéléssel utánozza az állatokat, akkor még nagyobb sikert lehet elérni, és sűrűn lekéri majd a polcról a még beszélni sem tudó gyermek.
A számolókában az “ Egy megérett a meggy” klasszikus kiszámolót találjuk. Erre a mondókára hintáztathatunk is, vagy labdát pattogtathatunk, a lapozóban pedig megnézhetjük, hogy mit csinál a manó. Természetesen ebben a korban nem számolni tanítunk, csak egy újabb lehetőséget kínálunk a közös játékos, lapozgatós percekhez. Kukucskálásra is jó, mert az első oldalon egy köralakú lyukat találunk.
A kisebb gyerekeknek szóló könyvek színvonalával szemben nem egyszer emelhetünk kifogásokat. Véleményed szerint milyennek kell lennie egy jó gyerekkönyvnek? Van-e az értékállóságnak kritériuma?
A kicsiknek szóló könyvek legyenek a szó jó értelmében egyszerűek, letisztultak képi világukban és a szöveg tekintetében is, de ne legyenek gügyögősek. Az sem baj, ha a választékos szókincs a kicsi számára még ismeretlen szavakat rejt. A szöveg és a kép alkosson harmonikus egységet.
Mit árulnál el a távolabbi terveidről?
2016 őszén jelenik meg az Acsai Rolanddal írt mesekönyvünk, a Kerekítő manó kalandjai sorozat első kötete, az Évszakok, amelyet óvodásoknak ajánlunk. Végre életre kel, megelevenedik a mondókás-kötetekből képileg már ismert manó, és a társa, Kacska macska. Különleges kalandokba keverednek, csak szeretni lehet őket.
A Kerekítő manós népi lapozó sorozat is bővül. Egy altatós válogatás az esti szertartás színesítéséhez, és az “A part alatt” ismert gyermekdal lát majd napvilágot. Az utóbbi dallamát biztosan sokan ismerik, így egy végigénekelhető, állatokkal teli, képnézegetős lapozgatás várja az olvasókat.
Lassan beköszönt a Karácsony. Ajánlanál egy kortárs gyerekkönyvet?
Egyik kedvencem Finy Petra, aki több mint huszonöt könyvével az egyik legtermékenyebb író, akinél a mennyiség nem a minőség rovására megy. Kisgyerektől- felnőttig minden korosztály számára nyújt érdekeset, értékeset, hol vicceset, hol meghökkentőt, több mesekönyvében a természet kincseivel is megismerkedhetünk egy fantáziavilágon túl, vagy innen. Legfrissebb kötete “A darvak tánca”, Szegedi Katalin rajzaival (Cerkabella).
A minap pedig kíváncsi voltam, hogy egy illusztrátor milyen mesét ír, és azt is különlegesnek találtam, hogy a kötet nem jobbról balra lapozható, hanem alulról felfelé, ezért megvettem a kötetet.
Maros Krisztina “Az Illatok és Hangok Őrzője” című könyvecskéje (Csimota) igazán kellemes meglepetés volt. Egy színes-szagos, szívhez szóló mesét találunk benne, szép rajzokkal és gondolatokkal. Öt éves kortól ajánlják, de szerintem idősebbeknek is szép ajándék.
Ayhan Gökhan